Megmenthet-e a kreativitás egy 400 fős települést?
Létezik ma Magyarországon egy pici
kis település, amely a leghátrányosabb kistérségek, leghátrányosabb
települései közé tartozik. Ez a település így első hallásra nem
sokban különbözik hasonló sorban lévő több száz településtársától,
ám ennek a településnek olyan polgármestere van (ha van web2.0,
akkor én ennek a polgármesternek a polgármester2.0-as címet
javaslom), aki úgy döntött, nem hagyja, hogy települése az
enyészeté legyen. Úgy gondolta, hogy a leleményesség és a
kreativitás kiszakíthatja települését a hazai magatehetetlen
önkormányzati rendszer posványából és célját az internet
nagyságában bízva kívánta (és kívánja) elérni.
Ez a polgármester, nevezzük nevén: Ivády Gábor, Ivád Község Önkormányzatának polgármestere, egy pár évvel ezelőtt megelégelte a központi kormányzat szemetszúró aprópénzét, amelyen csak vegetálhatnak a kedvezőtlen társadalmi és gazdasági helyzetű aprófalvak, és megelégelte a polgármesterek Pató Pál uras viselkedését is, ezért vett egy Photoshop alkalmazást és egy webszerkesztő könyvet, hogy ezek segítségével hódítsa meg a világhálót. Mivel egy ekkora méretű falunak még intézményei működtetésére sincs elegendő pénze, ezért Ivády Gábor mindent a saját szabadidejének terhére, illetve a közösség értékteremtésére alapozva kívánt megvalósítani. És ahogy a mesében is lenni szokott a kitartó kreatív munka szép lassan meghozta gyümölcsét és a településen egyszercsak elindult vmi.
Egyszercsak a média középpontjába került a falucska hóbortosnak
vélt polgármesterével és annak lehetetlen ötleteivel, majd
egyszercsak egyre többen csatlakoztak a hóbortos ötletek
megvalósításához és vmi tényleg elindult a faluban...
Először jött a "Zászlót játszótérért" csereakció ,
amelynek eredményeként egy 500 forintos községi zászlócskát 20
csere után egy játszótérre cseréltek el. Az ötlet egy másik falu
polgármesterének is megtetszett, aki felkereste Ivády Gábort, hogy
hogyan tudna a falujának segíteni, amely mindössze 90 főt számlál
és e falunak is szüksége lenne játszótérre. Ivády Gábor a saját
játszótéri játékából ajánlott fel egyet, mert tudta, hogy a nála is
szerencsétlenebb soha nem fog játszótérhez jutni. A másik
polgármester pedig felajánlotta cserébe, hogy a következő falunapon
akkora bográcsgulyást fognak készíteni, hogy abból vendégül látják
az ivádiakat...
Majd a polgármester egyszercsak kitanulta a honlapkészítés apró
trükjeit és Ivád Község honalpja 2006-ban megnyerte az Év
honlapja verseny különdíját. Az elsajátított tudást nem
hagyta kárba veszni a polgármester és mivel a falunak szüksége volt
700 virágpalántára, hogy a falu "kivirágozhasson", ezért
felajánlotta, hogy az a cég, vagy önkormányzat, amely tud Ivádnak
palántákat adni, azoknak elkészítik a honlapjukat. A felhívás hamar
célba ért és Ricse Nagyközség Önkormányzata közel 1000 darab
virágpalántát ajánlott fel Ivádnak és azóta Ivád már közel 20
önkormányzatnak készíti el a honlapját.
Ivád az a falu, amely Magyarország legnagyobb aukciós portálján
keresztül (a Vaterán) kívánja értékesíteni a falu pár
utcájának nevét ("Vásároljon halhatatlanságot
Ivádon" akció), hogy aztán akik sikeresen licitálnak
az aukción, azok megkapják a lehetőséget, hogy utcát nevezhessenek
el magulról (az utcák itt tekinthetők meg).
A fenti (és még sok egyéb) akciók eredményeként Ivád község híre
bejárta a világot, amelynek egyik eredményeként a hazai stábok
mellett a Reuters forgatott Ivádról egy kis filmet, de Vietnámból
is érkeztek már gratulációk a polgármester kezdeményezéséhez.
Van ma egy polgármester Magyarországon, aki a szükségszerűségből
adódóan a kreativitással kíván kitörni a posványból és hisz abban,
hogy a közösségi értékteremtésnek és az internetnek van akkora
hatalma, hogy azok segítségével megmentse 400 fős falucskáját...
Ő Ivády Gábor, Magyarország első 2.0-as
polgármestere...
Ehhez csak gratulálni tudok!!!
Kedves Cikkszerző!
Sajnálom, hogy kishazánkban a kreativitással rendelkezők csodaszámba mennek, akkor amikor különböző tudományos, vagy egyéb találmányok bejelentése során úgy döngetjük a mellünket a kreativitást hangsúlyozva, hogy az beszakad. A kreatív emberek eredménye kapcsán sajnos az is valós tény, hogy a kreativitással nem rendelkezők aratják le a babérokat. Nem tetszett viszont az a megállapítása, hogy a polgármester úr megunta, az állami szerepvállalás elmaradását, tehetetlenségét, és láss csodát beindította kreativitását, a falu megmentése érdekében, mert az államtól akár meg is dögölhetett volna. Nem drága cikkíró, a kreativitás nem úgy jön, hogy egyszer csak megunok valamit és kreatívvá válok. Nem, vagy van valakinek kreativitása, vagy nincs. Akik nem rendelkeznek ezzel a nemes emberi tulajdonsággal azok az állam eltartottjai, vagy rendelkeznek ugyan kreativitással, csak azt nem a köz javára fordítják. Amiben mindenképpen dícséretre méltó Inka polgármetere az, az, hogy Ő igen is a köz javára fordította ezt a képességét. Igazi közösségi ember és hálát adhat a falu annak, hogy őt választották polgármesternek. Tudja a kerativitással rendelkezők száma egyes felmérések alapján az összes népesség alig több, mint 15-20 %. Na ehhez kell érzék egy-egy közösségnek, hogy kellő gondossággal és megalapozottsággal kiválasztásra kerüljön az azzal rendelkező. Sajnos jelenlegi politikai és társadalmi életünkben még nem ez a jellemző. Mivel túlsúlyban vannak azok akik nem rendelkeznek e tulajdonsággal, így értelemszerűen utálják is azt, aki rendelkezik azzal. Inkább felülnek demagóg populista szólamoknak és azokra szavaznak, akik ezeket hangoztatják. Úgy látszik Ivánkán nem így történt, gratulálok a községnek.
Kedves András,
Őszintén örülök annak, hogy az összes népesség 15-20%-a kreatív. Ezek szerint ha Magyarországon van 3200 polgármester, akkor abból kb. 600 polgármesternek kreatívnak kellene lennie.
Persze a kreativitást nehéz definiálni (kreativitás lehet az önkormányzati szférában a túlélésért folytatott harchoz felhasznált eszközök), de a cikk célja nem is a kreativitást kiváltó okok feltárása volt, hanem az, hogy a 3200 önkormányzatból van 1, amely igyekszik megmenteni faluját a kreativitás segítségével. Ivády Gábor nem szükségszerűségből lett kreatív, hiszen Ő maga egyszerűen kreatívnak született. Ilyen emberekre lenne szükség, és ezeket az embereket kellene olyan helyre helyezni, hogy tanulhassunk Tőlük.
javasoltam vatera.hu-s kollágáknak, említsék meg a hírlevelükben. ez legalább van annyira érdekes, mint a korda györgy féle jótékonysági pókerverseny, meg a sztrárok kedvenc személyes tárgyainak árverezése a leukémiás gyerekek számára
Mira: thx :) Megérdemli.
Gartulálok mindenkinek.
Tegnap megnéztem a honlapot és a polgármester úr blogjába is beleolvasgattam..addig-addig míg megkerestem nagyapámék falujának honlapját is..:)
Kedves Sári András !
Meglehet a kreatív gondolkodás, illetve az alkotás képessége jórészt örökletes, de nem igaz, hogy vagy van, vagy nincs.
Itt is fokozatok vannak, mint ahogy a világ sem fekete-fehér. Van aki erős ebben, van aki kevésbé, s van aki egyáltalán nem kreatív.
Másrészt: a kreativitás igen is fokozható tanulással, gyakorlatozással.
Ha ez nem így lenne, nem lennének művészeti iskolák ! Azt is meg kell, és meg is lehet tanulni, hogyan hozzuk a felszínre ezen örökletes képességünket, és hogyan adjunk szabad teret neki.
Harmadrészt a szükség nagyon nagy úr, akármekkora közhely is ez !!! Egy erősebben motivált ember, bizony jobban teljesít, és kreatívabb is, mert még több idegszálával hangolódik az adott feladatra. Ha e motivációt a rossz támogatási rendszer okozza, akkor el lehet mondani, hogy: igen, a rossz támogatási rendszer kreatív(abb) gondolkodásra kényszerít.
Ha a lét a tét, még az IQ-Nuku emberkék is - önmagukhoz mérten - bámulatos szellemi fejlődést képesek felmutatni, egy eleve kreatívabb alkat pedig fokozni tudja az általában a kreativitás terén nyújtott teljsítményét.
Egyébként nem Ivánkáról, hanem Ivádról volt szó.
------------------------------
Sok sikert Ivádnak, az Ivády Úrnak, és minde olyan falunak, ahol hasonló módon mindent megtesznek településük fennmaradásáért és előmeneteléért !